A francia elnök már Afrikában kiszűrné a menekültstátuszra jogosultakat

Emmanuel Macron francia államfő szerint már az afrikai tranzitországokban, Nigerben és Csádban ki kellene szűrni a migránsok közül azokat, akik jogosultak menekültstátuszra, annak érdekében, hogy “a lehető leggyorsabban biztonságban részesüljenek”.

“A menekültügyi eljárás már az afrikai kontinensen megkezdődne. Azt teljes mértékben biztonságosnak meghatározott övezetekben folytatnák le Nigerben és Csádban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzésével” – mondta a francia elnök a migrációs válságról Párizsban hétfőn rendezett EU-Afrika-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.macron-guv
A párizsi mini csúcson a francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol kormányfő, valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa mellett jelen volt Mahamadou Issoufou nigeri és Idriss Deby csádi elnök, valamint Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök is.

A találkozó végén a résztvevők elfogadtak egy útitervet, de a közös sajtótájékoztatón az országok vezetői elsősorban a migrációval kapcsolatos saját problémáikról beszéltek. A zárónyilatkozat szerint a közeljövőben egy küldöttség látogat el Csádba és Nigerbe az “eddigi támogatások folytatására” a határellenőrzés és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem területén.

Macron javaslata szerint a menekültek beazonosítása az UNHCR listái alapján történne és a már a tranzitországokban tartózkodó migránsokat érintené. Ezzel elkerülhető lenne, hogy “nők és férfiak elképesztő kockázatoknak tegyék ki magukat egy nagyon veszélyes zónában, aztán pedig a Földközi-tengeren” – fogalmazott a francia elnök.
Kiemelte, hogy a biztonság és az igazságszolgáltatás területén is szükség van együttműködésre az afrikai országokkal, valamint “időnként katonai jelenlétre is a rendzavarások és a Líbia felé tartó hullám növekedésének elkerülésére, ami csak felduzzasztaná a már megtelt migránstáborokat”.

Emmanuel Macron felvetette a származási országokba való visszatérés megszervezésének lehetőségét is, amelynek érdekében országonként együttműködést javasolt.
A nigeri és a csádi elnök ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy csak a fejlesztési programokkal oldható meg a migrációs válság, és ennek érdekében jelentősebb anyagi támogatást kértek az európai partnerektől.

“Az alapprobléma a fejlesztés marad, források kellenek” – mondta Idriss Deby csádi elnök. “A bejelentésekhez már évek óta hozzászoktunk. Konkrét dolgokat szeretnénk” – tette hozzá, a tartós megoldások szükségességét hangsúlyozva. A zárónyilatkozatban egyébként szerepel, hogy az “európaiak elismerik, hogy szükséges a Nigernek és Csádnak nyújtott támogatások növelése”.
   
Mahamadou Issoufou nigeri elnök szerint is fejlesztésekben kell gondolkodni, nem kizárólag büntetőpolitikában.
Az afrikai országban 2015 óta kidolgoztak egy programot a migránshullám megfékezésére, elsősorban az embercsempészek elleni harc részeként. Az országban kétféle tábor működik, az egyiket az UNHCR működteti kizárólag nigeriek számára, míg a másikat a más afrikai országokból, Líbia felé tartó migránsoknak tartják fent. A nigeri hatóságok szerint így a migránsok 80 százalékát fel tudják tartóztatni.

Federica Mogherini elismerte, hogy a szegénység jelenti az alapproblémát, de szerinte nincs szükség egy újabb Marschall-tervre, miután az Európai Unió tagállamai évente mintegy 20 milliárd eurót fektetnek be az afrikai kontinensen.
A francia elnök és a német kancellár által hangsúlyozott megkülönböztetés a menekültek és a gazdasági migránsok között a zárnyilatkozatba is bekerült.

“Az illegális bevándorlók a nemzetközi védelem semmilyen formáját nem igényelhetik és vissza kell őket toloncolni a származási országaikba, biztonságos körülmények között, rendezetten és méltósággal, lehetőleg önkéntes alapon” – olvasható a dokumentumban.
A csúcstalálkozót megelőzően a nyár folyamán több európai kezdeményezés is született a migrációs válság feltartóztatására. Emmanuel Macron például hotspotok megnyitását javasolta az afrikai országokban, ezt azonban az érintett államok és a nem kormányzati szervek (NGO) biztonsági okokra hivatkozva elutasították.

Líbiát illetően a nyilatkozat üdvözli az olasz elképzeléseket a gazdasági együttműködésben a helyi közösségekkel annak érdekében, hogy az embercsempészeten kívül más anyagi forrásokhoz is jussanak. Az európai országok azt is pozitívan értékelték, hogy a líbiai egységkormány erőfeszítéseket tett a saját felségvizeinek ellenőrzésére, felhívta a figyelmet a parti őrség megfelelő kiképzésére és felszerelésére, valamint a migránsok emberi jogainak védelmére.

MTI

Vélemények

facebook kommentek