A Sziget fesztivál kapta a Budapest turizmusáért díjat

A Sziget fesztiválnak ítélte idén a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ az idei Budapest turizmusáért díjat, amelyet szerdán adtak át. Bán Teodóra, a testület ügyvezetője a Turizmus világnapja alkalmából tartott rendezvényen kijelentette: az elismerést azoknak ítélik oda, akik segítik Budapest márkaépítését, nemzetközi szinten is erősítik a magyar főváros vonzerejét.  Hangsúlyozta, Budapest kiléphet az olcsó úti célok kategóriájából, hiszen nemcsak a vendégéjszakák száma, hanem a turizmusból származó bevétel is nő. Hozzátette, hogy a várakozások szerint a Budapest Airport utasforgalma az idén, csaknem 10 százalékos növekedéssel, elérheti a 12,5 milliót.

Somogyi Zoltán, az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) főtitkárhelyettese a rendezvényen elmondta, hogy az első fél év adatai alapján világszerte az idei lehet a legjobb év a válság óta a turizmus számára, de az ágazat globálisan már 1995 óta folyamatosan nagyobb mértékben nő a gazdaságnál. Sokan a turizmus új korszakát, az “Age of Tourism” eljöttét emlegetik – fogalmazott, hozzátéve, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra a turisták száma világszerte elérheti az 1,8 milliárdot.Sziget - Érkeznek a fesztiválozók
Kifejtette, hogy globálisan csaknem minden 10. munkahely ebben az ágazatban jön létre, egy szállodai szoba másfél munkahelyet teremt, a világnak pedig ma már szinte nincs elérhetetlen szeglete, ám a turizmus bővülésének hatásait még nem mérték még fel kellőképp. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a cél nem feltétlenül az érkezők számának, inkább a bevételeknek a növelése és a rossz növekedés elkerülése. Budapestnek pedig ennek megfelelően kell megtalálnia a maga közönségét – tette hozzá.

Somogyi Zoltán hangsúlyozta, hogy az ENSZ a kormányok figyelmét felhívja a fenntarthatóságra, amelyre a turizmus gazdasági és szociális téren közvetlen, sok más téren pedig közvetett hatást gyakorol. Kiemelte a digitális átalakulás jelentőségét is, hiszen – mint fogalmazott – a mesterséges intelligencia néhány éven belül átalakítja a kínálati piacot.

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a rendezvényen elmondta, hogy a tárcának korábban is volt szerepe a turizmusban – például a konzuli eljárások vagy a vízumkiadások terén -, de az új kihívások miatt át kellett alakítani az állami irányítást, így a hagyományos területek, a kultúr- és a gazdaságdiplomácia mellett a turizmusdiplomácia is megjelent a KKM feladatai között. A minisztérium ezen a téren együttműködik más állami szervezetekkel, elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása mellett működő Magyar Turisztikai Ügynökséggel, de fontos szerepet tölt be a világszerte 120 országban jelen levő külképviseleti hálózat és a magyar kulturális intézetek csaknem 100 éves intézményrendszere is – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy 2018 tavaszán Budapesten tartják a V4-államok turisztikai vezetőinek tanácskozását, a Turizmus világnapjának jövő évi központi rendezvényét pedig szintén a magyar fővárosban rendezik.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója elmondta, hogy szerdán ért véget a 2030-ig szóló turizmusfejlesztési keretstratégia társadalmi vitája, a dokumentumot hamarosan a kormány tárgyalhatja. A tervek szerint a turizmusból származó éves bevételek – Ausztriához hasonlóan – a GDP 16 százalékára emelkedhetnek, az ágazat ennek érdekében csaknem 800 milliárd forint fejlesztési forrásra számíthat.
A vezérigazgató beszélt arról is, hogy az MTÜ heteken belül 12 országban – egyebek közt az Egyesült Államok számos nagyvárosában – indít népszerűsítő kampányokat. Hozzátette, hogy elsősorban azon országok közönségét szeretnék megszólítani, ahonnan a legtöbb turista várható. Szeretnék a főváros térségét – például a Dunakanyart, Etyeket vagy Gödöllőt – is ismertté tenni, hogy a Budapestre érkezők egynapos kirándulásokkal meghosszabbítsák útjukat – tette hozzá.

MTI

Vélemények

facebook kommentek