Londoni elemzők: az idei csökkenés után jövőre is csak stagnál a brit életszínvonal

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint jövőre ugyan véget ér az életszínvonal romlása Nagy-Britanniában, de a bérek az idei csökkenés után 2018-ban is legfeljebb stagnálnak. A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet szerdán ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az idén a heti brit alkalmazotti átlagkereset még mindig 15 fonttal elmaradt a globális pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcsszinttől. A cég várakozása szerint 2025-ig nem is valószínű annak a bérszintnek az újbóli elérése.

A 2018-ra várt bérstagnálás jobb kilátás ugyan, mint az idei visszaesés, de a jövő év így is rosszabb lesz bérnövekedési szempontból, mint a pénzügyi válság előtti három évtized minden egyes éve – áll a Resolution Foundation szerdai prognózisában. A ház szerint a bérnövekedési várakozások is mélyponton vannak. londonA cég idézi a Bank of England – a brit jegybank – legutóbbi felmérését, amely szerint a brit alkalmazottaknak több mint a fele azzal számol, hogy fizetése jövőre nem változik, vagy éppen csökken, ha a jelenlegi állásában marad, és a háztartásoknak alig több mint a negyede várja pénzügyi helyzetének javulását. A válaszadók csaknem 40 százaléka szerint a “normálisnál magasabb” annak az esélye, hogy a brit gazdaság a következő tizenkét hónapban súlyos visszaesést él át, ráadásul ez a borúlátás a fizetési skála egészére jellemző.

A Resolution Foundation elemzői szerint ennél is aggasztóbb, hogy a felmérésbe bevont alkalmazottak ötöde “szinte biztosnak”, vagy “egészen valószínűnek” tartja, hogy jövőre elveszíti állását. Más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet az idén végbement reálbér-erózióra, amely egyes elemzői vélemények szerint köthető a Brexit-folyamathoz is. A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában különböző modellszámításokkal kimutatta, hogy a brit EU-tagról tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.

A Centre for Economic Performance szakértőinek kalkulációja szerint az ebből eredő reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos brit alkalmazott éves fizetése 448 fonttal csökkent volna. A CEP számításai szerint ez majdnem egy teljes munkahét – pontosan 4,4 munkanap – átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében. A tanulmány szerint – hacsak a brit EU-tagság megszűnésének nem lesz valamilyen mechanizmus alapján jövőbeni reálbéremelő hatása – ez a veszteség nem pótolható.

MTI/temesvarihirek.ro

Vélemények

facebook kommentek