Megnyílt Szakács Imre festőművész kiállítása a nagyváradi várban

2017. november 18-án a nagyváradi várban nyílt kiállítása Szakács Imre festőművésznek, az Európai Művésztelepek Szövetsége alelnökének. A látványos rekonstrukción átesett történelmi helyszínen, a vár fejedelmi palotájának emeleti galériáiban megnyílt tárlat anyaga a szentendrei MANK Galériából érkezett a Partium fővárosába, ahol december 31-ig lesz megtekinthető a Vár- és Várostörténeti Múzeum jóvoltából, hétfő kivételével naponta 9–17 óra között – adta hírül Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája.

A Szentendrén élő és alkotó neves magyar festőművész hét – hat európai, valamint egy indiai – művésztelepet keresett fel az elmúlt években, és az ott készült hét-hét alkotásból állt össze erre az alkalomra a tárlat anyaga a frappáns 7×7 címmel. A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. a Partiumi Magyar Művelődési Céh közreműködésével hozta el a munkákat Nagyváradrakiallitas varad. A MANK főigazgatója, Hóvári János köszöntőbeszédében méltatta a vendéglátókat, külön kiemelve azt a kibontakozó együttműködést, amiben nem csupán a PMMC partner, hanem a Vár- és Várostörténeti Múzeum is. Ez utóbbi igazgatója, Angela Lupșea örömét fejezte ki, hogy az önkormányzat ezen fiatal, ugyanakkor megfelelő adottságokkal – például korszerű kiállítási felületekkel – rendelkező kulturális intézménye olyan nívós művészeti eseményeknek lehet otthona, mint amilyen Szakács Imre munkáinak romániai, erdélyi bemutatása.

Az ünnepélyes megnyitón Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felidézte azt a 2014-es budapesti, Várnegyed galériabeli Szakács Imre-tárlatot, amelyet alkalma volt megnyitni, de azt is, hogy a festőművész aktív alkotótagja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által az ő püspöki szolgálata idején, 1996-ban létrehozott Nagybánya Tájképfestő Telepnek, s e minőségében Véső Ágoston művészeti vezetővel együttműködve élteti a történelminek nevezhető nagybányai–szentendrei kapcsolatokat. Köztudomású, hogy a modern magyar festészetet elindító mozgalom, az 1896-ban megalakult nagybányai festőiskola szellemisége Szentendrén ma is él, hiszen a Duna-parti kisvárosban azok a festőművészek hozták létre a művésztelepet 1926-ban, akik a nagybányai hagyományokat kívánták folytatni a megcsonkított magyar hazában. Az 1896–1996 között eltelt száz év már önmagában is jelképes: nem szakadt meg, illetve újrateremtődött a folytonosság a nagybányai művésztelep történetében, Szentendre pedig méltán veszi szárnyai alá a húsz éve alakult, ma Felsőbányán működő művésztelepünket – mondotta a püspök, aki a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében is üdvözölte a tárlatnyitón megjelenteket. Nagybánya valaha Magyarországot jelentette, ma Romániát, de mindenekelőtt Európát. A művészetben együtt marad, amit politikailag elválasztottak. Szakács Imre annak az Európai Művésztelepek Szövetségének az alelnöke, amely húsz európai országból mintegy kétszáz művésztelepet fűz össze az „Egyesült Európában”, amely maga is egy határtalan közösségben hivatott egyesíteni tagnemzeteit – mutatott rá az EP-képviselő. Ennek kapcsán gratulált is a neves művésznek azért, hogy idén az euroArt, azaz a művésztelepek szövetsége Arany Paletta-díjjal tüntette ki őt. A Szentendrei Régi Művésztelep alapító/újraalapító első elnöke „az egyetemes európai művészet megőrzéséhez való hozzájárulásáért és a legnemesebb európai művésztelepi hagyományok erősítésért” kapta meg a rangos elismerést.

Tőkés László végezetül méltatta Szakács Imre alkotói és művészetdiplomáciai pályáját, majd rámutatott a most kiállított képei illusztrálta, „hetedhét országra szóló utazásának” belső emberi és transzcendentális teológiai síkjára is, amely „zarándokútként a fönnvaló Istenhez és földi gyermekeihez, embertestvéreinkhez vezet el bennünket”. Színvilágában és formanyelvében egyedi és másokéval összetéveszthetetlen festőművészetét párhuzamosan méltatta azzal a közösségi szerepvállalással, amely a rendszerváltozást követően jellemezte Szakács Imre pályaútját.

Ezt az egyéni művészi pályát helyezte górcső alá rövid, de értő elemzésében Entz Géza művészettörténész. A Határon Túli Magyarok Hivatala első elnökének (1992–94) jutott a tárlat megnyitásának tiszte, aki „a létünkbe vetett végső bizalmat sugárzó, a kötéltáncos lélegzetelállító magabiztosságával megkomponált bámulatos kompozíciókat” szeretettel ajánlotta a publikum figyelmébe.

A tárlatnyitón Egyed Ferenc játszott dorombon. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának képviseletében Szurovszky Katalin konzul köszöntötte a részvevőket, a magyar–román kulturális együttműködés további támogatásáról biztosítva a rendezvényszervezőket.

temesvarihirek.ro

Vélemények

facebook kommentek