Orbán Pekingben – Kína kapcsolódjon be Közép-Európa fejlesztésébe!

Kína közép-európai fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön Pekingben, a Kínai Társadalomtudományi Akadémián mondott beszédében.

A kormányfő kifejtette: az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, noha a térség infrastruktúrája “félkész állapotban van”, nincs összekötve észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és nincs például megfelelően modern vasút Budapest és Varsó között.
Mivel a térség országai tőkeszegények, van lehetőség arra, hogy Kína, ha nagy súllyal akar megjelenni a régióban, szerepet vállaljon Közép-Európa infrastruktúrájának modernizációjában – magyarázta.Orbán Viktor

Mivel Kína, Közép-Európa és az EU érdekei ezen a téren találkoznak, ezért “mi szeretnénk, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa és azon belül Magyarország fejlesztésébe” – mondta Orbán Viktor a mintegy 120 meghívott, köztük kínai kormányzati képviselők, kutatók és hallgatók, valamint a diplomáciai testület tagjai előtt.
A kormányfő mintegy félórás beszédében ismét kifejtette a világ hatalmi átrendeződésével kapcsolatos álláspontját. Mint mondta: a világ egy teljesen új korszakba lépett, amelyben új gazdasági központok emelkednek ki.

Az EU azonban a válság sújtotta területek között van, ami azt bizonyítja, hogy az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, “lassan kifogy a lábunk alól a talaj”, és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz – fogalmazott. A versenyképesség visszaszerzéséhez az euró stabilizálásának szükségességét hangsúlyozta, amihez szerinte a közös pénzt használó tagállamoknak a mainál mélyebb integrációt kell megvalósítaniuk, így a monetáris unió mellé bank- és költségvetési uniót kell létrehozniuk.

Közép-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetőséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben.

“Magyarországnak mindig is volt egy sajátos magányosságtudata, hogy mi rokontalan nép vagyunk, hogy egyedül vagyunk, hogy nekünk saját magunknak kell megtalálni a megoldásokat, nekünk innovatív módon kell gondolkodni ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt a világgal. Ezek az ösztönök segítettek 2010-ben, hogy Magyarország a saját út kereséséhez kezdjen” – fejtette ki Orbán Viktor.

Elmondta, hogy kormánya először a gazdaságot újította meg. Ennek köszönhetően bővül a gazdaság, csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, bevezették az egykulcsos, családi adórendszert, csökkentek az adminisztrációs terhek, megújult a szakképzési rendszer, és “a szovjet világ összeomlása óta” nem volt olyan magas a foglalkoztatás aránya Magyarországon, mint ma.
Orbán Viktor kijelentette azt is, hogy az ország visszanyerte politikai mozgásterét, mert bár számos vitát kellett megvívnia az Európai Unióval, elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, ezeket a csatákat megnyerte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Magyarország sikeres, az – a Brüsszellel zajló viták ellenére – Európát is erősíti.

“Tehát a viták ellenére meggyőződésem, hogy Brüsszel érdekelt a magyar sikerben, még akkor is, ha azt más módon érjük el, mint ahogy egyébként ők ezt tanácsolni szokták” – mondta.

A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy ha az ország kedvező földrajzi fekvéséhez, jól képzett munkaerejéhez és jó kormányzati teljesítményhez “képesek leszünk biztosítani a gazdaság számára még a mainál is alacsonyabb adórendszert, és ha el tudjuk érni, hogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia, akkor meggyőződésem, hogy Európa legversenyképesebb gazdaságát alakíthatjuk ki”.

Az április 6-i parlamenti választásra utalva végül hozzáfűzte, ha a választók a 2010-ben megkezdett politika folytatása mellett döntenek, akkor Magyarország “be tudja váltani” az előtte álló lehetőségeket.
A miniszterelnököt többen is kérdezték a hallgatóság soraiból az előadása után. Az egyik akadémiai kutató a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálásáról érdeklődött, amiről Orbán Viktor azt mondta, nemcsak szerb és magyar érdek ez a korszerűsítés, hanem – a kínai üzemeltetésű pireuszi kikötőből való áruszállítás miatt – Kínáé is.

Egy másik, a gazdasági kapcsolatokat firtató felvetésre válaszolva a kormányfő arról is szólt, sokat segítene Közép-Európának és jó befektetés lenne Kínának is, ha az ázsiai ország nagyobb pénzügyi súllyal lenne jelen a közép-európai országok állampapírpiacain.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémiának – mint az a rendezvényen elhangzott – 38 kutatóintézete és több ezer kutatója van. Kutatási területeik a filozófián és a történelmen át, a gazdaságon keresztül egészen a régészetig, vagyis szinte minden társadalomtudományra kiterjednek. Az intézmény a Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködik.

MTI

Vélemények

facebook kommentek

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

code

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>