Együttműködési keretegyezményt írtak alá a Magyar Nemzeti Levéltár és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetői pénteken Kolozsváron.

 A megállapodást Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Soós Anna, a kolozsvári felsőoktatási intézmény oktatásért és magyar tagozatért felelős rektorhelyettese látta el kézjegyével.
    Szabó Csaba rámutatott: munkatársaival tudásátadási céllal érkeztek Kolozsvárra. Az intézmény elődje, az Archivum Regni ugyanis az egyik első közlevéltár volt Európában, és a legjobb szakmai tudást viszik tovább.
    
Kolozsvárról a jövőben történész és levéltáros hallgatókat fogadnának szakmai gyakorlatra, hogy ezt ők is elsajátíthassák – közölte. Hozzátette: a kutatókat is várják Budapestre, a levéltár 300 kilométernyi iratanyaga hozzáférhető.
    Elmondta: a közgyűjtemény mintegy 40 felsőoktatási intézménnyel áll kapcsolatban a világ minden tájáról. Dél-Koreából is együttműködnek egyetemekkel, egy, a mesterséges intelligencia segítségével történő kézírás-felismerési projektben. „Nagyon gyorsan változik a világ, lépést kell tartani” – mondta a főigazgató, aki szerint ha el tudnák „olvastatni”, a jelentős mennyiségű kézírásos iratot, az „a történelemhez való hozzáférést” jelentené.
    
Soós Anna rektorhelyettes a BBTE több évszázados múltját és jelenlegi nemzetközi sikereit hangsúlyozta. Emlékeztetett: a felsőoktatási intézmény 1581-ig vezeti vissza gyökereit, a magyar nyelvű oktatás 1872-ben kezdődött.
    A BBTE Romániában és a Kárpát-medencében is meghatározó szerepet tölt be az oktatás és kutatás terén, jelentőségét a nemzetközi rangsorok is alátámasztják, fontos nemzetközi hálózatok tagja – részletezte. Méreteiben is jelentős: 46 ezer diák tanul alap-, mester-, doktori és doktori utáni képzésen. Örvendetesnek nevezte, hogy sikerült hivatalossá tenni a két intézmény között rég létező szakmai kapcsolatot.

Az együttműködés elsősorban az erdélyi történész és levéltáros hallgatók szakmai gyakorlatát szolgálja, valamint az egyetem oktatóinak, doktoranduszainak a kutatómunkáját hivatott elősegíteni.
Ovidiu Ghitta, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánja elmondta: maga is nyolc évig kutatott a Magyar Nemzeti Leváltárban doktori disszertációjához. Az intézményt szakmaisága, kutatóbarát volta miatt azóta is példaként állítja a romániai levéltárak munkatársai elé – mondta.
    
„Nagyon sokat számít az új történész-, levéltáros nemzedék képzésében ez az együttműködés” – fogalmazott az MTI-nek Rüsz-Fogarasi Enikő, a kar dékánhelyettese. Elmondta: a megállapodással szorosabbá válik az eddigi kapcsolat, ezentúl hallgatóik pályázati úton szakmai gyakorlatra mehetnek a Magyar Nemzeti Levéltárba és fiókszervezeteibe, és a budapesti levéltárosok műhelymunkát tartanak Kolozsváron, ahol a legújabb eljárásokat ismertetik.

„A segítségnyújtás még intenzívebb lesz a magyarországi kollégák részéről (.). Nagyon sok doktoranduszunknak a forrásai a magyar állami levéltárban vannak, az együttműködés révén gyorsabban hozzájuthatnak, digitális formában is elérhetik őket, lerövidül az ügyintézés időszaka” – mutatott rá Rüsz-Fogarasi Enikő.
    
A BBTE Magyar Történeti Intézete székhelyén tartott rendezvényen a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai bemutatták az intézményt a kolozsvári oktatóknak, diákoknak, a levéltár adatbázisairól, az új technológiákról, digitalizációról, levéltár-pedagógiáról, állományvédelemről és restaurálásról hangzottak el előadások.