MÁRCIUSI JÁTÉKREND, 2023/2024-ES ÉVAD
Március 8 | PÉNTEK | 19:00 | Nagyterem
William Shakespeare:
PERICLES – BEMUTATÓ | PREMIERĂ | PREMIERE
Rendező: Philip Parr
fordítás felirattal – RO, EN
Egy ember fekszik a homokban. Partra vetette az ár. Nem tudni, hogy honnan jött, merre tart, mit akar, vagy mi elől menekül. Valahol, egy messzi földön király volt. Tyrus hercege. De most csak egy ember, akinek semmije sincs, csak egy története. Ez Pericles története. De nem csak az övé.
Március 9, 13 |SZOMBAT, SZERDA | 19:00 |Nagyterem
William Shakespeare:
PERICLES
Rendező: Philip Parr
fordítás felirattal – RO, EN
Március 15 | PÉNTEK | 11:00&18:00 | Nagyterem
Szabó Attila:
PETŐfi-SZELfi
Rendező: Bartal Kiss Rita
55’
Egy régi kérdés arról képzelg: mit csinálna a lánglelkű költő, ha élne. Disszidálna. Füstbe menne. Gallyra. Kiállna a Lépcsőre szavalni: Talpra magyar! Indulna a szavazáson. Kibukna, mint rendesen, szabadszállna. József Attila-díjas volna. Ún. publikációs gondokkal küzdene, nyilván. Túl ilyen volna és túl olyan; Petőfi túl volna.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójának alkalmából a temesvári magyar színház és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Udvarhely Bábműhely tagozata közös előadásával tiszteleg a magyar irodalom talán legismertebb alakja előtt.
Március 16 | SZOMBAT | 15:00&19:00 | Nagyterem
ÉLNI FOGUNK SZABADON – a Háromszék Táncegyüttes előadása
1h
Rendező: Ivácson László
A Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából született produkció a költő erdélyi kötődésére épül. Az előadás az alföldi tájon született költőnek a Székelyföld népeivel való kapcsolatát mutatja be, az 1848-1949-es évek hangulatának változatait, az aktuális események nyomán támadó lelkesedést, együttérzést. Petőfi a köztársasági elveit mindenhol hirdette, a forradalom tüzét állhatatosan szította. Nemzeti szellemű költeményei a magyar hazafias líra kitűnő darabjai, amelyek azt üzenik, hogy nem elég a hazát tétlenül szeretni, hanem a szabadság kivívásával újjá is kell azt teremteni.
Március 17 | VASÁRNAP | 17:00 | A Műszaki Egyetem régi Hidrotechnikai karának épülete
1978
Rendező: Tomi Janežič
fordítás felirattal – RO, EN
5h két szünettel
Az 1978 című előadás, a szlovéniai Tomi Janežič rendezésében a hetvenes évek Romániáját idézi; a produkció egy nemzedékeken átívelő dokumentum-fikció (dokufikció), amely a színészek és a rendező személyes történeteire épül. Egy történet a kommunizmus éveiről Románia valamelyik tömbházlakásában, egy történet helyi és globális jellegű eseményekről, amelyek összekapcsolják Temesvárt és az olasz határ melletti, szlovéniai Nova Goricát, azokat a városokat, amelyek egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezték, és ahol több mint száz évvel ezelőtt magyar katonák százai harcoltak az isonzói fronton.
Március 19, 20 | KEDD, SZERDA | 10:00 | Stúdióterem
BADU MAMA GYERMEKEI nonverbális előadás
Rendező: Varsányi Péter
Az előadást 5 év fölöttieknek ajánljuk. Hossza: 1h
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy aprócska falu a távoli Afrika kellős közepén. Ott élt egy anya három kisfiával. Nagyon szegények voltak, nem volt semmijük. Azaz valamijük mégiscsak volt: az anya gyönyörű, ébenfekete haja, ami olyan hosszúra nőtt, hogy a falu egyik szélétől a másikig ért. Ez a haj minden szorult helyzetből kihúzta őket: ha megéheztek, hálónak használták, ha unatkoztak, ugróköteleztek vele, ha eleredt eső, egyszerűen beálltak alá. Hanem a három fiú egy nap megnőtt, és elindult szerencsét próbálni…”
Vajon bármeddig elér értük az anyai haj? A Badu mama gyermekei című előadás az önzetlen, önfeláldozó szeretetről mesél, illetve arra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet jól szeretni? Badu Mama szembesül azzal, hogy szeretete fojtogató lehet gyermekei számára, a három fiúnak pedig rá kell jönnie, hogy az otthontól, a szülőktől való elszakadás nem jelenti azok megtagadását, és hogy bizonyos élethelyzetekben merniük kell a szülő segítségét kérni. Másrészt a három fiú eltérő sorsa kiválóan érzékelteti, milyen globális folyamatok működtetik a földünket, milyen hatással vannak egymás életére az egymástól földrajzi és szociális értelemben is távol álló emberek. Anélkül, hogy bármi sejtelmük lenne róla, a három fiú élete újra és újra keresztezi egymást – akár egy hajfonat tincsei.
Az előadást 5 év fölötti nézőinknek ajánljuk.
Hossza: 1h
Március 21 | CSÜTÖRTÖK | 11:00&17:00 | Stúdióterem
BADU MAMA GYERMEKEI nonverbális előadás
Rendező: Varsányi Péter
1h
Március 22 | PÉNTEK | 19:00 | Magyar Ház
AZ EST, AMIKOR BÁRMI MEGTÖRTÉNHET – improvizációs előadás
Játékmester: Kedves Emőke
fordítás nélkül
Hossza: 1h30’
Március 25 | HÉTFŐ | 10:00&12:00 | Stúdióterem
Garajszki Margit:
BARTÓK ÉS A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI – interaktív zenés gyermekelőadás, a Kempelen Biomatic Orchestra vendégelőadása
Rendező: Silvester Lavrík
Bartók Béla világszerte ismert zeneszerző. Egyszer régen azonban ő is volt gyerek. Sőt iskolába is járt. Ráadásul jól tanult. Ciki? Nem baj. A kis Bélának volt egy különleges barátja: a fából faragott királyfi. Nem, ez nem egy becenév. Tényleg így hívták, ugyanis minden porcikája fából volt. Szép lassan mindketten világhírűvé váltak. Főleg a zene és a fantázia világában.
A Bartók és a fából faragott királyfi egy vidám gyermekelőadás remek színészi alakításokkal, táncos és zenei betétekkel. Az előadás a drámapedagógiai módszereket is figyelembe véve érzékenyen utal Bartók Béla zenei örökségére. Bartók gyerekkorának és korai zenei fejlődésének időszaka az olasz commedia dell’arte klasszikus szereplői által kel életre. Harlekin meséli el a történetet, Colombina pedig egyik ámulatból a másikba esik. Közben meg nagy a felbolydulás, hisz egyikük se tud megülni egy pillanatig se. Az előadás Garajszki Margit Bartók és a fából faragott királyfi c.mesekönyvének színpadi adaptációja alapján készült Silvester Lavrík rendezésében.
Március 27 | SZERDA | 17:00 | A Műszaki Egyetem régi Hidrotechnikai karának épülete
1978
Rendező: Tomi Janežič
fordítás felirattal – RO, EN
5h két szünettel
Az 1978 című előadás, a szlovéniai Tomi Janežič rendezésében a hetvenes évek Romániáját idézi; a produkció egy nemzedékeken átívelő dokumentum-fikció (dokufikció), amely a színészek és a rendező személyes történeteire épül. Egy történet a kommunizmus éveiről Románia valamelyik tömbházlakásában, egy történet helyi és globális jellegű eseményekről, amelyek összekapcsolják Temesvárt és az olasz határ melletti, szlovéniai Nova Goricát, azokat a városokat, amelyek egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezték, és ahol több mint száz évvel ezelőtt magyar katonák százai harcoltak az isonzói fronton.