Újra terítékre került a Szent Anna-tó ügye, pontosabban az a folyamat, amely miatt a víz minősége rohamosan romlik. Hargita Megye Tanácsának és a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulásnak számos kezdeményezése volt ez ügyben. Június 5-én, a csíkszeredai megyeházán sajtótájékoztatón ismertették az aktuális helyzetet az érintettekkel.
Az eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója, Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület elnöke, Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője és Mihály István a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség részéről.
Borboly Csaba kiemelte, a Szent Anna–tó ügyében előre mozdították az ügyet, de nem sikerült befejezni. Most, a választások előtt jó ha terítékre kerülnek ezek az ügyek is.
– Nem cél, hogy felelősöket nevesítsünk vagy keressünk, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a Szent Anna–tó állapota folyamatosan romlik. A Közösségi Fejlesztési Társulás azért jött létre, hogy a térségben a fenntartható fejlesztéseket ösztönözni tudjuk, azonban itt akadályba ütköztünk és meghaladja a hatáskörünket az ügy. További lépések megtétele már nem rajtuk áll – mondta a megyei tanács elnöke.
Jánó Előd a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója hangsúlyozta, a probléma rendkívül komoly, hiszen Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkanikus tavát érinti. Turisztikai szempontból kiemelkedően fontos, nemcsak a megyének, hanem az egész országnak. S bár több lépést kezdeményeztek, nem volt elégséges ahhoz, hogy további intézkedések szülessenek az illetékes szervek részéről.
A Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás egy szakjelentésben foglalta össze a Szent Anna tó kapcsán felmerülő problémákat, valamint Hargita Megye Tanácsának erre vonatkozó törekvéseit. A dokumentum röviden vázolja a jelenlegi helyzetet, az ezüstkárász és a tó viszonyát, a megyei tanács kezdeményezéseinek és törekvéseinek kronológiáját, valamint összegzésként javaslatot vázol fel arra, hogy milyen lehetőségek és megoldások lennének az ügy kimozdítása érdekében.
A jelentés teljes dokumentuma alább olvasható:
Dósa E. Levente a Pro Szent Anna Egyesület vezetője röviden ismertette a tó aktuális helyzetét és a fennálló probléma okát. A környezeti probléma kiváltó egyik bizonyított oka, az invazív halfajta, az ezüstkárász megtelepedése a tóban. A halak táplálkozásuk során felborítják a tó természetes egyensúlyát, amely algásodáshoz és ennek hatására a tó korai elmocsarasodásához vezet. Mint mondta, az elmúlt 10 évben szemmel látható a tó állapotromlása, ezért is igyekeznek folyamatos vizsgálatokat és megfigyeléseket végezni, ami a tó vizének minőségét és változásait illeti. Volt már próbálkozás, ami az ezüstkárász eltávolítását illeti, de nem jártak sikerrel. Jelenleg vannak módszerek, amelyek működhetnek, de az ő hatáskörük is korlátolt.
Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője értékelte, hogy a helyi hatáskörökön belül jó együttműködés volt, az intézmény biztosította az adatbázist a kutatások elvégzéséhez. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség képviseletében kifejtette, hogy a felelősség a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét terheli, amely a Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik.
Ha nem történik közbeavatkozás, nagy az esély rá, hogy a Szent Anna-tó jelenlegi formája nem marad meg, ezért Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a megoldás a szakminisztériumok és a helyi intézmények közötti valós partnerség és közös megoldáskeresés lehetne, amely világosan meghatározza az egyes szereplők jogait és kötelezettségeit.
Hargita Megye Tanácsa és a Csomád-Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás célja a Szent Anna-tó megmentése, annak ellenére, hogy se konkrét hatásköre se anyagi forrásai nincsenek ez ügyben.