(MTI) – A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig a magyar pártokra adott voksok 94 százalékát szerezte meg – derült ki a június 9-i helyhatósági választások végeredményei szerint, melyek az óvások elbírálását követően pénteken váltak elérhetővé a román központi választási bizottság (BEC) honlapján.
Miután a legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a megyei pártlistákra leadott voksok alig 23 százalékát kapta és második helyen végzett az európai néppárti tagsággal rendelkező, csaknem 30 százalékos Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögött, idén a PSD „visszaelőzte” jelenlegi koalíciós partnerét: a szociáldemokraták megyei pártlistái az érvényes voksok 35,6 százalékát összesítették, a PNL 29,2 százalékával szemben.
A harmadik helyen a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) végzett a megyei pártlistás voksok 9,7 százalékával, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) az érvényes voksok 8,8 százalékát kapta.
Az ellenzéki USR megőrizte ugyan négy évvel korábbi súlyát a megyei önkormányzatokban, de a tisztségeken most két kisebb szövetségesével osztozik. Érzékeny veszteséget szenvedett el azáltal is, hogy tisztségben lévő jelöltjei néhány száz szavazat különbséggel alulmaradtak a küzdelemben a PSD-PNL kormánykoalíció jelöltjeivel szemben olyan nagy településeken mint Brassó, valamint Bukarest első és második kerülete, amelyek mindegyikében megközelíti vagy meg is haladja a negyedmilliót a lakosok száma.
Az eredmények véglegesítését egyébként éppen az hátráltatta, hogy az USR választási csalással, a jegyzőkönyvek utólagos meghamisításával vádolta kormánypárti ellenfeleit, óvások és bűnvádi feljelentések sorával próbálta megfordítani az eredményt. A BEC azonban elutasította a szavazatok újraszámolására, illetve a választás megismétlésére irányuló USR-beadványokat, úgy ítélve meg, hogy a jelzett apró szabálytalanságok nem befolyásolták a választás kimenetelét.
Az RMDSZ megyei listáira összesen 506 659-en voksoltak, ez az országosan leadott (a bukaresti fővárosi tanácsra adott szavazatokat nem tartalmazó) csaknem 7 millió 882 ezer érvényes voks 6,43 százaléka és 104 mandátumot eredményezett, 12-vel többet, mint 2020-ban, amikor az RMDSZ a megyei pártlistákra adott voksok 5,28 százalékát kapta.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megyei jelöltlistáira idén 16 693-an voksoltak, ez országos szinten a voksok 0,21 százalékát teszi ki, és két megyei tanácsosi mandátumot eredményezett. A Magyar Polgári Erő (MPE) megyei jelöltlistáira 1750-en szavaztak (0,02 százalék), így a párt képviselet nélkül maradt a megyei tanácsokban.
Valamivel jobb eredményt ért el a két kisebb magyar párt a települési önkormányzatok szintjén, ahol az EMSZ 30 442 (0,35 százalék), az MPE 4793 (0,06 százalék) voksot kapott. Az EMSZ-nek így 172 képviselője lesz a települési önkormányzatokban, az MPE-nek 26. A 2020-as választásokon az erdélyi magyar „ellenzéki pártok” még együttesen 312 képviselőt juttattak az önkormányzatokba.
A magyar pártok települési tanácsosi listáira adott voksok csaknem 93 százalékát, 471 588 voksot (országosan 5,42 százalék) az RMDSZ kapta, amelynek így 2525 képviselője lesz az önkormányzatokban, 165-tel több, mint az idén véget érő választási ciklusban.
Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy megyei önkormányzat elnöki tisztégét: Kovászna megyében Tamás Sándort csaknem 70, a román többségű Szatmár megyében Pataki Csabát több mint 44, a szintén román többségű Maros megyében Péter Ferencet közel 37 százalékkal választották újra tisztségébe, míg Hargita megyében az RMDSZ jelöltjeként induló Bíró Barna-Botondnak a választók több mint 79 százaléka szavazott bizalmat.
A magyar pártok települési és megyei tanácsosi listáira, valamint pártszínekben induló polgármesterjelöltjeire leadott szavazatok 94 százalékát kapta idén az RMDSZ, míg az EMSZ a magyar pártokra adott voksok 5,02 százalékát, a MPE 0,65 százalékát, a kizárólag városi szinten jelölteket állító Székelyudvarhelyért Párt pedig a „magyar voksok” 0,33 százalékát nyerte el.
A magyar pártok települési tanácsosi jelöltlistái által összesített csaknem 509 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,8 százalékát teszi ki. A legutóbbi népszámláláson Románia (ismert nemzetiségű) állandó lakosságának 6 százaléka vallotta magát magyarnak.
