Hagyomány és védelem – jogi kérdések a népművészetben címmel rendeznek konferenciát április 18-án, a Hagyományok Háza aktív részvételével. A szerzői jog, iparjogvédelem és minősítés a népművészet és a népi iparművészet területén tematikájú előadásokkal  és kerekasztal-beszélgetésekkel szervezett szimpóziumról Devecz Erzsébet Zsuzsanna, a Zala megyei Népművészeti Egyesület elnöke ad előzetes összefoglalót.

„Az Egyesület, mint a Hagyományok Háza partnere ad otthont a konferenciának április 18-án, a Mindszentyneum Látogatóközpontban. A találkozót kiemelt érdeklődés övezi, a szervezők mintegy százhúsz érdeklődőre számítanak.”

A konferencián az egybegyűltek négy előadásnak és egy kerekasztal-beszélgetésnek lehetnek részesei. A kialakított álláspont konkrét segítséget nyújt az alkotóknak, hogyan végezhetik munkájukat jogtudatosan a mindennapi gyakorlatban. A munkájukat segítő, jogaikat védő Páva védjeggyel külön előadás foglalkozik. A konferenciához egy, hetek óta nyilvános kérdőív is kapcsolódik, ami a kitöltők témához kapcsolódó problémáira is rávilágít, s aminek nyitott kérdéseit a már említett fórumon is meg tudják válaszolni az előadók.

A népművészet és a hozzátartozó jogok témájával – érdemben eddig – kevésbé foglalkoztak. Sokáig nem szerepelt kérdésként, mivel a népművészetben az alkotó nem mindig beazonosítható. A népművészek őseink örökségét vitték tovább, viszont mára a népművészet iparművészetté vált, így ezáltal a népi iparművészet termelési folyamatokat teremt és követel meg. A népművész – a hagyományos népi motívumokat és formavilágot felhasználva – teljesen új, egyedi alkotást hoz létre. Álláspontunk szerint ezáltal túllépi már azt a fajta népművészeti keretet, ami nem volt beazonosítható, vagy a közösségnek volt a szellemi tulajdona, és amire eddig a szerzői jog nem vonatkozott.

Tehát ma már egyéni alkotásokról beszélünk, amiket a népművészeink is nyilvánosan bemutatnak. A jogi aspektussal számos konkrét esetben is szembekerültünk, például, az interneten is bemutatott népi iparművészeti alkotások esetében; a feltevők nem ismerik az internethez kötődő felhasználói jogokat. Az alkotó több alkalommal más, profitorientált oldalon találkozik a sajátjához hasonló formával, másoltan, de már nem az ő neve alatt. Hasonló gondokat vet fel egy kiállításon elkészült fotó, ha azt hátsó szándékkal készítik, hogy az alkotás kicsit módosítva jelenjék meg mások termékeként, akár egy reklámtáskán.

Első felvetésben a felvetett anomáliákat a szerzői jog keretében kell szabályozni, későbbi álláspontunk inkább az iparjogvédelemhez, formatervezéshez köti.

Információk: https://nesz.hu/esemeny/hagyomany-es-vedelem-szerzoi-jog-iparvedelem-konferencia/