A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Tóték című előadása már szakmai közönség előtt is folyamatban lévő színházi gondolkodásként, egy folyamatosan alakuló előadásként mutatkozott meg. Ez a folyamat most lép ki a nyilvánosság elé, először találkozik a szélesebb közönséggel.

Az előadás 2026. január 27-én, 17:45-től látható a Nagyteremben.

Ezt megelőzően a konTEXT programsorozat részeként meghirdetett GROTESQ – párbeszédben Örkénnyel kollázspályázat válogatott munkáiból nyílik kiállítás 17:30-kor a színház előcsarnokában, ennek keretében a zsűri által legértékesebbnek ítélt munkák készítői vehetik át díjaikat. A tárlat a pályázatra beérkezett, az Örkény abszurd világához kapcsolódó vizuális reflexiókat mutatja be.

Örkény István a Tóték című kisregényének drámai átiratában és filmes forgatókönyvre adaptált szövegváltozatában olyan kor tapasztalatát fogalmazta meg, amelyben a kisember képtelen lázadni, az abszurd helyzetekbe is beletörődik, és Sziszüphoszként görgeti a követ, de az író ezt nem jellemhibaként, hanem az autokrata hatalmi működésből fakadó történelmi kényszerként jeleníti meg. A jól ismert történet középpontjában a Tót család áll, a család, amely abban a hitben fogadja be a szabadságra érkező, idegkimerült őrnagyot, hogy a határtalan vendégszeretetük megóvhatja a tiszt alárendeltségében, a fronton szolgáló fiukat. Az abszurd látogatás során a remény fokozatosan háttérbe szorul, helyét átveszi a félelem, amely lassan épülő rendszerré alakul.

Horváth Hunor rendezésében a Tóték a második világháború idején, a Bánságban játszódik, abban a történelmi helyzetben, amikor a hatalom nyelve már eltér a közösségétől. A magyar a belső világ hangja: a félelemé, a reményé, az összetartozásé; a román a külső világ nyelve: a rendé, a hierarchiáé, az állami tekintélyé – ez a törésvonal tovább erősíti a történet feszültségét, miközben a lezárás a rendezői koncepció szerint már egy, a történelmi sérelmeken túli perspektíva felé nyit. Horváth Hunor sem történelmi illusztrációra, sem abszurd paródiára nem törekszik, az előadás inkább fekete humorból épített látlelet arról, hogyan képesek az alattomosan terjedő apró repedések szétfeszíteni egy családot, egy közösséget, hogyan válik a rendkívüli állapot hétköznapivá, a rettegés pedig elfogadott normává; ugyanakkor felveti a kérdést: hol van az a pont, ahonnan a Tótok és őrnagyok – mi magunk – elveszíthetjük emberségünket, ahonnan a rend – vagy a rendszer – sokkal inkább fenyegetés, mint biztonság.

Az előadás rendezőjével itt olvasható interjú.

Szereposztás: Mátyás Zsolt Imre (Tót Lajos), Borbély Bartis Emília (Tótné), Lőrincz Rita (Ágika), Bandi András Zsolt (Őrnagy), Balázs Attila (Postás), Molnos András Csaba (Professzor), Kocsárdi Levente (Plébános), Tar Mónika (Gizi Gézáné), Tar Erik (A lajt tulajdonosa), András Gedeon (Lőrincke), Foltányi Edina, Karsai Dóra, Vincze Erika (Szomszédok / operatőrök), Tóth D. Zsófia (Narrátor), Hajas Krisztián (Fiú)

Az előadás vizuális világát Golicza Előd díszletei és Andreea Săndulescu jelmezei határozzák meg; a dramaturgiai munkát Orbán Enikő jegyzi. A butoh-mozgás koncepcióját Matilde J. Ciria jegyzi, a színpadi mozgás- és koreográfia anyagát Melles Endre és Ádám Julcsi dolgozta ki. A zenei koncepció Cári Tibor és Kolozsi Tamás nevéhez fűződik; a korrepetíciót Pál Petra biztosította; a zenei keverésért Dj K-lu felel. A fényterv Nichita Teodorescu, a videó Dan Basu és Ilinca Popescu munkája; a filmes betéteket Laura Brumă rendezte. A hangtervet (sound design) Kupán Zsolt készítette.

A következő előadást február 5-ére tűzi ki a színház. 

Jegyek kaphatók a https://ticket.tm-t.ro/hu oldalon, illetve a színház jegyirodájában.