Továbbra is adminisztratív, jogi és intézményi akadályok nehezítik a kisebbségi jogok teljes körű érvényesülését Romániában, hiába mutat hibátlan interkulturális modellt a román államnak a Kisebbségvédelmi Keretegyezményhez benyújtott hatodik időszakos jelentése – közölték a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői kolozsvári látogatásán.
A találkozón a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői részletes jelentésben ismertették az érdekvédelmi szervezet észrevételeit és javaslatait a tanácsadó testülettel – közölte az MTI-nek elküldött közleményében Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője tudatta: a megbeszélésen rámutatott arra, hogy Románia hivatalos jelentése nem tükrözi kellő pontossággal azokat a mindennapi nehézségeket, amelyekkel a magyar közösség a kisebbségi jogok gyakorlása során szembesül.
Az RMDSZ által ismertetett legfontosabb észrevételek között szerepel, hogy a román állam továbbra is egyéni jogok összességeként kezeli a kisebbségvédelmet, és elutasítja a kollektív jogok elismerését.
A megbeszélésen a szövetség részéről Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök és Szilágyi Dóra, az RMDSZ ifjúsági szervezetének, a Magyar Ifjúsági Értekezletnek (MIÉRT) az elnöke és külügyi tanácsadó is vett részt, valamint több erdélyi magyar civilszervezet képviselője is jelen volt – írták.
A közlemény szerint Horváth Anna tájékoztatójában rámutatott: a magyarok aránya a központi közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a rendőrségen továbbra is rendkívül alacsony. A szövetség kéri, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanácsban, a bíróságokon és ügyészségeken is erősödjön a magyar közösség jelenléte.
Horváth Anna elismerte, hogy az anyanyelvhasználat terén a 2019-es Közigazgatási Kódex hozott pozitív elemeket. De arról is beszámolt, hogy a hatósági gyakorlat gyakran akadályt jelent: amikor az önkormányzatok magyarul is tudó embereket próbálnak alkalmazni, a román hatóságok a kétnyelvűség követelményét a román többség elleni diszkriminációnak bélyegzik.
Szilágyi Dóra a romániai közbeszéd radikalizálódására hívta fel a figyelmet. Arra is rámutatott, hogy a magyar közösség elleni gyűlölet-bűncselekményeket az ügyészek szisztematikusan leminősítik vagy teljesen figyelmen kívül hagyják. Tudatta: ez különösen a sporteseményeken, például a labdarúgó- és jégkorong-mérkőzéseken nyilvánul meg erőteljesen, ahol a kivezényelt rendőrök rendszerint nem lépnek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.
A marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen a mai napig nem jött létre a törvényben garantált önálló magyar kar – tudatta Vincze Loránt. A városi művészeti egyetemnek az orvosi egyetembe való esetleges beolvasztása közvetlen támadás volna a magyar szellemi közösség és intézményei autonómiája ellen – jelentette ki.
„Az a célunk, hogy a vállalt normák a gyakorlatban is teljes mértékben érvényesüljenek. A felsorolt problémákat sokkal rugalmasabb és befogadóbb megközelítéssel kell megoldani, hogy a keretegyezményben garantált jogok a gyakorlatban is maradéktalanul érvényesüljenek” – idézte az EP-képviselőt a közlemény. Aláhúzta: több mint egymillió magyar ember jogairól van szó.
MTI
