Kelemen Hunor: A Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén a közösségünk állapotáról beszéltem. Az elmúlt időszak sebeket ejtett a közösségen és a Szövetségünkön is. Ezeket a sebeket be kell gyógyítanunk. A korrekciókat el kell végezni. El is fogjuk.
Őszintén kell beszélnünk arról, ami jó, és arról is, ami rossz. Ehhez először meg kell hallgatnunk az embereket. Akkor is, amikor dühösek. Azokat is, akik ránk szavaztak, és azokat is, akik nem. Minden kritikát komolyan veszünk.
Mert igen, sokan jogosan dühösek az elmúlt év kormányzati döntései miatt. Amikor kormányra mentünk, két dolgot mondtunk: a józan észt fogjuk képviselni, és a nagyra nőtt államot próbáljuk leépíteni. Ebben nem jutottunk olyan messzire, ameddig szerettünk volna. Az állami kiadásokat nem tudtuk olyan mértékben csökkenteni, ahogy akartuk. Az infláció, az adóemelések, a helyi terhek az emberek életét nehezítették meg.
De azt sem szabad elhallgatni, amit sikerült megvédenünk. Megakadályoztuk a megyék és a települések erőszakos összevonását. Elértük, hogy a magyar iskolák megmaradjanak, ne szüntessék meg, ne vonják össze azokat. Sikerült újraalapítani a marosvásárhelyi Rákóczi Ferenc iskolát. Elindítottuk a magyar diákokat segítő tankönyvíró programot.
Nyitottabbá kell tennünk az RMDSZ-t, több beleszólást biztosító Szövetséget kell létrehoznunk. A generációváltás, a fiatalítás elsődleges feladat. 2030 és 2040 Erdélyét már a mai fiatalok fogják alakítani. Több felelősséget kell bíznunk rájuk. Én is keresem az alkalmat, hogy minél több fiatallal találkozzam: egyetemistákkal, fiatal vállalkozókkal, azokkal, akik a következő évtizedekben építik Erdélyt és alakítják a közéletet.
Bukarestben stabil, működőképes kormányra van szükség. Ez az ország, a polgárok és a mi közösségünk érdeke. A válságot nem szabad elhúzni. Olyan megoldás kell, amely visszaadja a kormányzás működőképességét és a polgárok bizalmát. Mi ezt fogjuk képviselni hétfőn, amikor az államelnökkel egyeztetünk.
A magyarországi választás után sokan csalódottak. Vannak olyanok is, akik örülnek. Nekünk mindkét érzést meg kell értenünk. Lehetnek véleménykülönbségek, de a nap végén nincs két erdélyi magyar társadalom. Egy erdélyi magyar közösség van, és ennek a közösségnek kiszámítható nemzetpolitikai együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, párbeszédre és bizalomra van szüksége Magyarország kormányával.
Eddig sem engedtük el egymás kezét. Ezután sem fogjuk. A mi erőnk az egységben van, a jövőnk a közösségben.




