A Magyar Kultúra Ünnepe alkalmából 2026. január 20-án, kedden 17 órától a nagyváradi Léda-ház ad otthont Tőtős Áron történész vetített-képes előadásának, amely Ady Endre Nagyváradhoz kötődő éveit és máig ható szellemi örökségét állítja középpontba.
Ady Endre pályakezdésének egyik legsűrűbb és legtermékenyebb időszaka Nagyváradhoz kapcsolódik. A századforduló városa nem pusztán földrajzi helyszín volt a fiatal újságíró számára, hanem szellemi műhely: a pezsgő sajtóélet, a kávéházak világa, a kulturális hálózatok és az itt szövődő barátságok mind hozzájárultak ahhoz, hogy Ady kilépjen a regionális keretek közül, és felkészüljön az „országos szerepre”. Nagyvárad formálta a gondolkodását, hangját és közéleti érzékenységét – azt az alkotói attitűdöt, amely később a modern magyar líra egyik meghatározó alakjává emelte.
Az előadás különlegessége, hogy a történeti narratíva nem kizárólag szövegekre és kronológiára épül. A vetítés során az Ady Endre Emlékmúzeum gyűjteményében őrzött, kiemelt jelentőségű műtárgyak fotói is megjelennek. Ezek a relikviák, dokumentumok és tárgyi emlékek olyan kulcspontokat világítanak meg, amelyek révén Ady nagyváradi évei kézzelfogható közelségbe kerülnek. A közönség nem elvont irodalomtörténeti fogalmakon keresztül, hanem konkrét tárgyakon át követheti végig azt az utat, amely a fiatal újságírót a korszakot formáló költővé tette.
Az előadás egyben Nagyvárad szerepére is reflektál: arra a kölcsönös viszonyra, amelyben a város nemcsak háttere, hanem alakítója volt Ady életének, miközben Ady személye és életműve maradandó módon beépült Nagyvárad szellemi önképébe.
Tőtős Áron történész, a Körösvidéki Múzeum Nagyvárad – Múzeumkomplexum múzeológusa a dualizmuskori Magyarország társadalom- és várostörténetének kutatója. Munkásságában kiemelt szerepet kapnak a hétköznapi élet, az urbánus terek és a történeti emlékezet kérdései. A Hétköznapi Múlt blog szerkesztőjeként a tudományos ismeretterjesztés egyik következetes hangja.
