Emléktáblát avattak és fotókiállítás nyílt Fadrusz János szobrászművésznek, a Mátyás-szoborcsoport alkotójának tiszteletére vasárnap Kolozsváron.
Az emléktábla a Főtér 20. szám alatt található Rósás-ház homlokzatára került, arra az épületre, melyben a szobrász a Mátyás-szoborcsoport felállításának idején, 1902-ben lakott. Az alkalomból Fadrusz János munkássága előtt tisztelgő fotókiállítás is nyílt Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán, ezen a fő műveit és a szoborállítás folyamatát mutatják be.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a Jubileum 700 Egyesülettel közösen szervezett eseményen elmondta: a kolozsvári magyarság nagy adósságot törleszt az emléktáblával, hiszen bár az erdélyi város sok kiváltságot és ajándékot kapott, a legnagyobb ajándékot Fadrusztól kapta.
Felidézte, hogy a pozsonyi születésű szobrász szegénylegényként érkezett a városba, hogy megtudja, ki nyerte meg a szoborpályázatot, ahhoz is kölcsön kellett kérnie, hogy mennyasszonyának táviratozni tudjon: ő a nyertes.
Alkotása átadásától kezdve a város első számú jelképe lett, művészi értékén túl a város lakóinak a Kolozsváron született Mátyás-király kultusza miatt is fontos.
„Fadrusz János bronzba öntötte az igazságos Mátyást, vagy azt is mondhatnánk, hogy Mátyás igazságát, melynek látványa a város lakóinak többletet ad, támogatást jelent” – mondta Gergely Balázs. Felidézte, hogy az 1990-es években a kolozsváriak élőlánccal védték a lebontástól az alkotást.
A Rósás-házra felkerült emléktábla a Gergely-család ajándéka, a márványtáblát Gergely Zoltán, rajta a Fadruszt ábrázoló bronzplakettet Gergely István készítette. A korábbi hevenyészett tábla helyett állít méltó emléket a frissen felújított épületen. A táblaállítást a külügyminisztérium és a nemzetpolitikai államtitkárság is támogatta.
Oláh Emese alpolgármester beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Mátyás-szoborcsoport Kolozsvár jelképe és elidegeníthetetlen része, mely az ábrázolt alakok által a magyar nemzet erejét is hirdeti. Közölte: a sokat látott szobor azért maradhatott meg, mert a kolozsvári magyarság kitartása és szeretete megvédte.
Kovács Ferenc, a Rósás-házat birtokló cég képviseletében elmondta: az épület Nagy Elek vállalkozónak köszönhetően újult meg, akinek a gyalui kastély mellett több neves erdélyi műemléképület felújítása is köszönhető. Bejelentette, hogy a következő kolozsvári projekt az Aranyműves-ház felújítása lesz.
Grezsa Csaba főkonzul beszédében az emlékezet és az emlékezetpolitika fontosságát hangsúlyozta. Arról tájékoztatott, hogy az elmúlt években a főkonzulátus területén 27 emlékhelyet újítottak meg vagy létesítettek Temesvártól Máramarosig. Kolozsváron főként a Házsongárd Alapítvánnyal együttműködve újítottak fel emlékműveket, három munkálat jelenleg is folyamatban van
– mondta.
Zakariás Ágota művészettörténész, a főkonzulátus rendezvénytermében megnyílt tárlat kurátora a kolozsvári szoborállításról és a Mátyás-kultuszról beszélt Murádin Jenő nemrég elhunyt művészettörténész műveit idézve. Arra is kitért, hogy Fadrusz Kolozsváron számos barátot szerzett, a többi között Pákei Lajost, a város híres főépítészét, akivel több közös munkája is lett.
A Rósás-házon lévő táblát Gergely Balázs leplezte le, majd László Attila kolozs-dobokai főesperes mondott rá áldást.
MTI
