A kolozsvári székhelyű szakpolitikai kutatóintézet a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Tanácsadó Testületéhez benyújtott árnyékjelentésében a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásainak romániai végrehajtását vizsgálta.

Rámutatott, minden területen visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok terén, és bár a törvények szintjén is vannak hiányosságok, leginkább a végrehajtásban látványos a romlás.

Az árnyékjelentés szerint a jelentős magyar lakossággal is rendelkező települések önkormányzatai alig mennek túl a szimbolikus nyelvhasználaton, honlapjaik szinte kizárólag román nyelvűek, a formanyomtatványok, egyéb dokumentumok magyar fordítása hiányzik.

Toró Tibor politológus szerint az erős visszaesés oka, hogy ma már nincs politikai számonkérés és civil kontroll, a nyelvi jogi képviselet szinte teljesen megszűnt. Már az RMDSZ sem kéri számon polgármesterein az anyanyelvű ügyintézés biztosítását, a kérdés „lekerült a napirendről” – fogalmazott a szakember.

A szakemberek ajánlásokat is adtak a helyzet javítására, és a többi között rendszeres ellenőrzéseket, szankciók bevezetését, a kétnyelvűségnek a kötelezővé tételét javasolják. Úgy vélik, bár Románia intézményi keretei elvben biztosítják a nemzeti kisebbségek részvételét a közügyekben, a gyakorlati megvalósítás súlyosan sérti a demokrácia, a pluralizmus és az átláthatóság elveit.

Kiss Tamás szociológus a magyar diákok diszkriminációját és a magyar tannyelvű iskolákban tanuló roma diákok szegregációját bemutató fejezetet ismertetve elmondta: ez főként az infrastruktúra egyenlőtlen elosztásában, az iskolán kívüli tevékenységek elenyésző számában vagy a segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányában nyilvánul meg.

Hangsúlyozta: a magyar iskolákban tanuló roma diákok esetében főként Székelyföldön tapasztalható szegregáció. Csíkszeredában például a roma gyerekeket lakóhelyüktől távol, a település peremén lévő, csak számukra fenntartott iskolába „száműzték”.

Ennek a kirekesztő bánásmódnak is eredménye a roma diákok nyolcadik osztály utáni lemorzsolódása – hangzott el.

A szakemberek szerint az árnyékjelentés célja ismertetni a nyelvi jogok biztosítása terén tapasztalt problémákat a nemzetközi szervezetekkel, továbbá Bukarestben is felhívni rájuk a figyelmet.

MTI