Augusztus második felében, a nyári bejárótábort követően, egy lelkes csoporttal, a Kohézió Egyesület által támogatott, a tevékenységek iránt érdeklődő, valamint gátaljai és csenei fakultatív oktatásban részesülő tehetséges gyermekek kapcsolódtak be az immár sokadik alkalommal megszervezett szórványtáborban, ahol élménydús napokat tölthettek el.

A Hunyad megyei Algyógyon táboroztunk, célul tűztük ki a jellegzetes helyi látnivalók feltérképezését. Első állomásunk Algyógy volt, ahol a római fürdők maradványait, a helyi vízesést látogattuk meg. Táborhelyünkön meleg fogadtatásban, kellemes és csendes légkörben volt részünk, és házigazdánknak köszönhetően, tartalmas információkkal gyarapodtunk a X. században épült rotundáról.

Első délután a Máda-szorosban indultunk túrázni, ahol a gyerek örömére néhány órát töltöttünk el, nagyvárosi kánikulától menekülve a csodás szorosban, a hegyi patak vizében hűsültünk.

Táborhelyünkön, vacsora után még akadt erő sportolásra, a fiúk fociztak, röplabdáztak, a lányok kézműveskedtek.

Másik felejthetetlen napunk, amely kihívás volt a csoport számára, a Fehér megyei Torockó és környéke, újabb túrára indultunk a torockószentgyörgyi, újonnan átadott vár felé. Útba ejtettük az enyedi várat, és Szőcs Ildikó igazgatónő irányítása alatt betekintést szereztünk a Bethlen Gábor Kollégium életébe is.

A csodás településen, Torockón, ahol kétszer kel fel a nap, mintha megállt volna az idő, sétánk alatt megcsodáltuk a fehérre meszelt házakat, a muskátlis tornácokat, a Székely-kő sziklaóriást. Kalandtúránk következő állomása a torockószentgyörgyi várrom volt, a tikkasztó meleg ellenére felértünk a várrom mellé, ahol letelepedtünk a fák hűvös árnyékába, és elfogyasztottuk a csomagban hozott ebédet.

Hazaúton időt szakítottunk az impozáns gyulafehérvári vár és székesegyház meglátogatására is.

Harmadik nap is korán keltünk, és Toszó Árpád idegenvezető visszavezetett bennünket, a hűvös hegyi ösvényeken a Fehér megyében található Achim Emilián szabadtéri múzeumába és egy emberöltőn át gyűjtött, bányászati magángyűjteményét is meglátogattuk. A gyerekek érdekes és értékes tárgyakat láthattak, egy 1840-ből származó teljesen felszerelt móc gémeskutas házat, működő szélmalmot és vízimalmot, felszerelt esztenát.

A napi kalandok nem értek véget, egy hegyi tisztáson letelepedve, Árpi bácsi különféle túlélési információkkal szolgált, bemutatót tartott különböző hiányozhatalan eszközök használatát alkalmazva.

A táborzáró eseményünket negyedik nap, a Kós Károly Közösségi Központban tartottuk meg, felelevenítettük a látottakat-tanultakat, a gyerekek megírták, lerajzolták az emlékezetükben megmaradt leglátványosabb, legérdekesebb dolgokat a kirándulások állomásaival és érdekességeivel kapcsolatban. Majd jutalmul, a segítő diákok egy csoportjával ellátogattunk a Márk Benedek által működtetett Exoticoner állatkiállítást, ahol betekinthettünk a különféle hüllők életébe.

A Communitas Alapítványnak és a németországi támogatóinknak köszönhetően, tartalmas táborozásban volt részünk.

Sipos Ilona táborszervező beszámolója