A MOL-csoport és vegyesvállalati partnerei megkezdték a földgáztermelést az ACG mezőn Azerbajdzsánban, ahol korábban a jelenlegi olaj készletekhez nem kapcsolódó gázkészleteket  azonosítottak a kőolajtermelő rétegek alatt és felett. A partnerek most fejezték be az első termelő kút fúrását, és megkezdték a tesztelést. Ez az első kereskedelmi célú gáztermelés az ACG mezőn, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelő mezője.

Az első kút, amelyet a West Chirag platformról fúrtak le, kulcsfontosságú lépést jelent a mező jelentős, olajkészlethez nem kapcsolódó gázpotenciáljának felmérésében. A kút nemcsak a kezdeti termelést teszi lehetővé, hanem értékes rezervoár- és áramlási adatokat is biztosít, amelyek  megalapozzák a készletek értékelését és a teljes mező jövőbeli gázfejlesztését. Az Azeri-Chirag-Gunashli („ACG”) mező gázkészleteit jelentősnek tartják, mennyiségük elérheti a 4 billió köblábat (kb. 112 milliárd köbméter), amelynek potenciális határa 6 billió köbláb is lehet. A kútból kitermelt gázt és kondenzátumot a meglévő ACG infrastruktúrán keresztül a Sangachal terminálba juttatják el. Az Azerbajdzsáni Állami Olajtársaság (SOCAR) és a vegyesvállalat operátora, a BP után a MOL a harmadik legnagyobb részvényes az ACG mezőben.

„Az ACG mezőn zajló sikeres olajtermelés után az első gáztalálat fontos lépést jelent a mező további fejlesztése irányába, amely a partnereinkkel kialakított szoros együttműködésre épül. A SOCAR-ral való nagyszerű partnerségünk Azerbajdzsánban hosszú évekre nyúlik vissza, és nemzetközi kutatás-termelési portfóliónk egyik pillérét jelenti. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy széleskörű kutatási és termelési tapasztalatunkra építve tovább erősítsük Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorát és támogassuk Közép-Európa ellátásbiztonságát” – mondta Marton Zsombor, a MOL-csoport Kutatás-Termelés ügyvezető igazgatója.

A MOL-csoport 2020-ban lépett be Azerbajdzsánba, ahol 9,57%-os részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri–Chirag–Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9%-os részesedést a nyersolajat a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjébe szállító Baku-Tbilisi-Ceyhan („BTC”) vezetékben. Azerbajdzsán fontos szerepet tölt be Kelet-Közép-Európa energiaellátásban: eddig közel 18 millió hordó MOL-nyersolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és teherhajókon keresztül a MOL-csoport finomítóiba, köztük a Slovnaft pozsonyi és az INA rijekai létesítményeibe. Az azerbajdzsáni termelés 2025-ben a MOL szénhidrogén-termelésének 14%-át, és készleteinek 26%-át adta.

2025 decemberében a MOL-csoport és a SOCAR átfogó kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá egy szárazföldi területre is az azerbajdzsáni Shamakhi-Gobustan régióban. A közös kutatási projektben a MOL-csoport operátorként 65%-os részesedéssel, míg a SOCAR 35%-kal rendelkezik. A következő lépések részeként 2026-ban szeizmikus felmérés és kutatófúrás is indul.

A MOL-csoport nemzetközi portfóliójának részeként a vállalat tíz országban rendelkezik olaj- és gázkutatási, illetve kitermelési eszközökkel, amelyből nyolc országban termel: Horvátországban, Azerbajdzsánban, Irakban, Kazahsztánban, Oroszországban, Pakisztánban, Egyiptomban és Magyarországon. Annak érdekében, hogy fenntartsa a frissített SHAPE TOMORROW stratégiája célját – azaz a következő 5 évben napi termelési szintje legalább 90 ezer hordó olajegyenértéket érjen el – a MOL tovább kívánja erősíteni nemzetközi portfólióját, és további stratégiai partnerségek kialakítására törekszik. Ennek megfelelően nemrégiben együttműködési megállapodásokat írt alá a kazahsztáni nemzeti olajtársasággal (KazMunayGas), az azerbajdzsáni nemzeti olajtársasággal (SOCAR), Törökország nemzeti olajvállalatával (Turkish Petroleum) és legutóbb Líbia Nemzeti Olajvállalatával (NOC).